No hát itt a vége, ez se kevés de magtanulható. :)
Nehézeke: a mezőgazdasági forradalom egyik találmány. Egy aszimmetrikus ekevasból, előtte egy csoroszlyából, kormányzódeszkából, és kerékből áll. Nagyon nehéz, de a kötött talajt is fellazítja
Háromnyomásos gazdálkodás: egy ősz, egy tavaszi szántóból áll és egy ugarból. A 9-10 században terjedt el, és ez által több termést tudtak elérni.
Hospes: ~telepes. A mezőgazdasági forradalom utáni túlnépesedés következtében, az emberek főleg keletre kezdtek el vándorolni. Itt letelepedtek és kedvezményeket kaptak, mivel a még műveletlen területeket művelték. M.o-ra is érkeztek. Javult a parasztok helyzete is.
Jobbágy: Az érett feudalizmus, jogilag egységes, azonban gazdaságilag differenciált paraszti rétege, amely földjét örökjogon bírja, terménnyel és/vagy pénzzel adózik, szabadon költözik, a földesúr joghatósága alatt áll.
Céh: Az egy szakmában dolgozó kézművesek érdekvédelmi szervezete.
Privilégium: kiváltság, mely lehet jogi vagy gazdasági.
Mansus: jobbágytelek latin neve a középkori Európában.
Zsellér: nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban.
Kommuna: középkori városi önkormányzat
Hermandad: így nevezték a középkorban több kasztíliai városnak a szövetségét a nemesség ellen. (?)
Patrícius: a távolsági kereskedelemmel vagy valamilyen elit szakmával (pl: arany műves) foglalkozó polgárok, akik akár tisztségviselők is lehetnek
Plebejus: általában szegény emberek, akiknek nincs polgárjoguk, azonban ők voltak többségben
Guilde: a kereskedők érdekvédelmi szervezete
Levantei kerekdelem: a Karaván útón keletről érkező, majd a földközi tengeren továbbszállított áruk, melyek főleg Észak Itáliába, Genova vagy Velencébe mentek. Főleg luxuscikkek érkeztek, aranyért cserébe.
Kogge: Hanza kereskedelmi hajótípus volt, amit hadicélokra is alkalmaztak
Hanza: 1160-ben alapított kereskedő szövetség, melybe az Észak európai városok tartoztak. Az áru az Északi tengeren keletről érkezett (Oroszország) és tömegárúkat szállítottak: gabona fa prém. Alapító tagjai Lübeck és Hamburg.
Banca: ??? Bank???
Invesztitúra: A középkorban a hűbéreseket, legyenek egyháziak vagy világiak beiktaták a hűbérbirtokbába. Ez után gyakorolhatták a jogaikat. Püspököket a Pápa nevezte ki, és ezzel birtok is járt, azonban a császár is jogot formált a birtokba való beikatásra, és az ezzel járó hűségesküre. Ez a jogvita volt az alapja az invesztitúraharcnak, amely a főpapi kinevezés jogáról ill. az ahhoz tartozó birtok felett gyakorolt jogokról szólt.
Szimónia: a papi tisztségek pénzért való megvásárlása
Cölibátus: papi nőtlenség
Wormsi konkordátum: 1122-ben írta alá 5. Henrik és 2. Callixtus pápa, melyben megosztották a világi és egyházi beiktatást. Így a kiráky jogarral, a püspük pedig pásztorbottal és gyűrűvel iktatott be.
Eretnek: valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés. A 12 században ezek a kereszténység hitére alapszanak és szembe szállnak az egyházi intézményekkel.
Albigensek (katharok): Eretnek mozgalom mely Dél-Franciaországban terjedt el. A világot a jó és a rossz harcának tekinti. Szigorú elvei vannak
Patarénusok: Eretnek mozgalom Észak Itáliában, melyre hatással volt a bogumilok mozgalma. Mivel adót nem fizettek ezért a városok elszegényedtek, pl: Milánó.
Valdensek: Valdo Péter az alapítója aki szétosztotta a vagyonát. Lion környékén terjedt el.
Bogumilok: eretnek mozgalom mely a Balkánon terjedt el. Lényege a szembe fordulás volt (?). Hatással volt a patarénusokra.
Inkvizíció: egyházi bíróság, mely az eretnekeket idézte meg.
Hét szabad művészet: septem artes liberales, a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak tananyaga.
Universitas: 12 századi egyetem, a hallgatók oktatók közössége. Önkormányzattal rendelkezik (kiváltságlevél).
Skolasztika: az egyetemeken kialakult gondolkodásmód filozófiai kifejezése. Feladat a hit és az értelem összehangolása (ellentmondás esetén a hit áll előbb). Leghíresebb képviselői: Pierre Abelard (12 sz.) és Aquinói Szent Tamás (1225-1274).
Gótika: Franciaországban elterjedt Stílus a 12 században. Csúcs íves nyílásokat, bordás keresztboltozatot és támíveket, pilléreket tartalmazott.
Magna Charta Libertate: 1215-ben kiadott Nagy Szabadság Levél, mely bíztosította, hogy bírói ítélet nélkül nem foghatnak el senkit, az egységes mértékrendszer, a kereskedők szabadságát, valamint az ellenállási záradékot, mely 25 báróból állt. Földnélküli János idején adták ki, hogy elvesztett Fracia országi birtokok miatt megingott királyi hatalmat helyreállítsa.
Rend: az érett feudalizmus azonos jogú és kiváltságú társadalmi téregei.
Rendi Monarchia: az uralkodó zsoldosokra, hivatalnokokra, és a városok adóira támaszkodva, a rendek korlátozott beleszólása mellett uralkodik.
Rendi országgyűlés: rendek gyűlése, mely lehet 1 vagy 2 kamarás. Angliában kétkamarás: lordok háza és közösségek, alsó ház. Franciaországban egykamarás, a rendek külön üléseznek.
Arany Horda: mongol állam mely Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén jött létre Batu kán vezetésével.
Lovagrendek: lovagok közössége, mely szerzetesi és lovagi esküt is tesz, szerzetesi életet él. Feladatai: a szent helyek védelme, betegek sebesültek ápolása, és a harc.
Latin Császárság: Bizánc területén, 1204-ben hozták létre a keresztes lovagok, melyeket Velence ingyen szállított át, cserébe a harcért. 1262-ig állt, fönt amikor a Nikeai császárság Genovával visszafoglalta.
Vlachok: A Balkán hegyi legelőn élő romanizált parasztok.